Miért létfontosságú a jövőnk szempontjából a barnamezős területek újrahasznosítása?

A települések térszerkezete folyamatosan változik, ráadásul az utóbbi évtizedekben a helyi gazdaság fellendülésével a városi ipartelepek helyzete is sokat változott. A jellemzően ipari létesítményeknek helyet adó peremkerületeket új lakónegyedek nőtték körbe, ami számos problémát okoz, főleg az elhagyott, gondozatlan területek miatt. 

 

• A korábban katonai, ipari, vagy kereskedelmi és logisztikai célú telepek, és az arra felhúzott épületek sok esetben évtizedek óta kihasználatlanul, ellenőrizetlenül, és ami még fontosabb, karbantartás nélkül állják a természet és az idő kihívásait. 

• Számos ilyen telepen a korábbi működés során felhalmozódott, majd „ottfelejtett” szennyező anyagok folyamatosan beszivárognak a földbe, onnan a talajvízbe kerülnek, így nemcsak lokálisan fertőzik a környezetet. 

• Ezek az úgynevezett barnamezős területek a várostervezés központi kérdésévé váltak, a hatékony újrahasznosítás érdekében jelentős változtatásokra és kármentesítő, valamint remediációs tevékenységre van szükség.

A hazai résztvevők előadásai a kármentesítés gazdasági vonatkozásairól

Azzal még a laikusok is tisztában vannak, hogy egy szennyezett terület megtisztítása és helyreállítása nem két forint. De, hogy valójában mekkora léptékű kiadásokkal kell kalkulálni, arról a konferencián pontos adatokkal és számokkal szolgáltak a magyarországi képviselők.

Mennyibe került eddig Magyarországon a barnamezős területek kármentesítése?

A rendezvényen Dr. Bulla Miklós, a Magyar Nemzeti Környezetvédelmi Tanács főtitkára a magyarországi kármentesítés múltjával kapcsolatban kifejtette, hogy: 

• A szovjet csapatok kivonásáig visszanyúló hazai remediáció céljára anno központi rehabilitációs alapot hoztak létre, és előzetes hidrogeológiai, pedológiai (talajtani) és ökológiai vizsgálatokat végeztek. 

• E vizsgálatok alapján a kármentesítésre akkoriban 4000 milliárd forintot kellett volna költeni.

• Jelentős erőforrásokat vesz igénybe, de elengedhetetlen a folyamat folytonosságának biztosítása, a felelősség kérdéseinek rendezése és a jogi keret fenntartása a környezeti károk mérsékléséhez, felszámolásához.

László Zoltán a Mezőgazdasági Minisztériumot képviselő környezetvédelmi államtitkár hangsúlyozta, hogy a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás a fenntarthatóság szempontjából az egész világon átalakul. 

• Magyarországon a Nemzeti Környezeti Kármentesítési Program alapján a kormány 111 milliárd forintot költött kármentesítés céljára Magyarország területén, az EU források mellett.

• 2000 azonosított helyszínen 600 intézkedést hajtottak végre, de ezek közül egyik sem volt tényleges kármentesítés, mert a folyamatot akadályozza, hogy ezen területek többsége nem állami, hanem magántulajdon.

Hasznos Gábor, a Mezőgazdasági Minisztérium kármentesítés projektjének tisztviselője a Nemzeti Környezetvédelmi Környezetvédelmi Programról beszélt, mely 1996-ban kezdte el meghatározni a szennyezett földtulajdonok területgazdálkodásának lehetőségeit. 

• 2010 és 2017 között 10,9 milliárd forintot fordítottak több mint 300 térség rehabilitációs intézkedéseinek felhasználására. 

• Az EU forrásait illetően az EEOP 2.4.0 39,3 milliárd forintot, az EEEOP 21,4 milliárd forintot, valamint 

• Az önkormányzatok rendelkezésére álló területrendezési és városfejlesztési operatív program 35,75 milliárd forintot használt fel a kármentesítési, helyreállítási és újrahasznosítási projektekre Magyarországon.

Szemelvények a konferencia barnamezős projektjeinek ismertetőiből

Magyarország

Garay Márton, a budapesti önkormányzat várostervezési osztályának vezetője a fővárosban és annak közvetlen közelében található barnamezős területek tematikus fejlesztési programját vázolta.

Nagy-Britannia

Paul Bardos a Brightoni Egyetemről az iparilag koordinált fenntartható földgazdálkodási hálózat képviselője két példával illusztrálta a baromfitenyésztő telepek helyreállítási és hasznosítási lehetőségeit, ahol az épített infrastruktúra újrafelhasználása nem megvalósítható. Ezek a területek alkalmasak lehetnek megújuló energia előállítására, szórakoztató létesítmények építésére.

Ausztria

Martha Wepner Banko, a Szennyezett Föld Európai Közös Fóruma és az Osztrák Környezetvédelmi Ügynökség képviselője előadást tartott a stratégiai földgazdálkodás egyik kulcsfontosságú eleméről, a szennyezett területek rehabilitációjáról, melynek érdekében a negatív hozzáállást nyílt kommunikációval, átlátható nyilvántartásokkal és megfelelő kockázatelemzéssel lehet csak leküzdeni.

Belgium

Joris Crynen, a belgiumi Santerra NV ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a szennyeződés teljes körű vizsgálata elengedhetetlen a kármentesítés megkezdése előtt, mivel nincs két azonos eset, sőt a talaj szerkezete is befolyásolja a szennyező anyagok lebontását. Komoly problémaforrásként emelte ki a föld- és ingatlantulajdonosok gondatlanságát, akik figyelmen kívül hagyják az ipari szennyezés kérdését, és következményeit.

Ukrajna

Delehan-Kokaiko Svitlana az Uzhhorod Nemzeti Egyetemen képviseletében az ukrán helyzetről számolt be. Kárpátalján a fő cél a vízművek helyreállítása a Tisza-völgy ökoszisztémájának megőrzése érdekében. Ez az EU országai számára is prioritás, mivel a Tisza a Duna legnagyobb mellékfolyója.

Németország

Németországból Gert Rehner és Eduard Alesi, az IEG Technologie GmbH képviselői tartottak előadást a felszín alatti vizekről a szennyezett víztartó rétegek helyreállításának elősegítése érdekében. A klórozott oldószerek (DNAPL) jelentenek a legnagyobb kihívást a szennyezett víztartó rétegek esetében. A probléma forrása az, hogy a kármentesítés során használt elektrondonorok eloszlása ​​nem egyenletes és nem hatékony vegyes víztartó rétegekben.

Természetesen a kétnapos konferencián jóval több projekt szerepeltette magát. Helyszűkében azonban csak néhány, hazánkban is aktuális barnamezős újrahasznosítás megoldási javaslatát vontunk be a cikkbe.