A légzés az élet fenntartásához nélkülözhetetlen vegetatív funkció. Nem véletlenül létezik a mondás: annyira természetes, mint levegőt venni. Talán éppen e természetessége miatt, azonban a mindennapi életben sokkal kevesebb figyelmet fordítunk a védelmére, valamint a légutak megóvására, mint ahogy azt egy olyan munkahelyen tennénk, ahol a légzésvédelem a munkavédelmi előírások szerves részét képezi. Pedig sokszor a szokásos, mindennapi tevékenységeink során is komolyabb figyelmet kellene fordítani a légzés védelmére. Cikkünkben körüljárjuk a hétköznapi tevékenységeinkkel együttjáró légzésvédelmi kockázatok témáját, remélve, hogy ezzel felhívhatjuk a figyelmet arra, hogy a biztonság sosem lehet másodlagos szempont.
A szervezet védekező reakciója - köhögés, tüsszögés
Az emberi szervezet minden, a légutakba kerülő idegentest, illetve szennyeződés hatására reflexszerűen, köhögéssel, tüsszögéssel reagál. A köhögést kiváltó okok között éppúgy szerepelhet hörgőgyulladás, mint az allergizáló részecskék, vagy a szimpla házipor.
Vannak azonban kivételek:
-
Bizonyos gázok jelenléte nem váltja ki ezt az autonóm reflexet. Így történhet meg, hogy a fűtési szezonban évente többen is áldozatául esnek a CO-mérgezésnek.
-
A szervezetünkbe kerülő baktériumok és vírusok annyira aprók, hogy csak akkor köhögünk, amikor ezek a parányi ágensek már elkezdték szervezetkárosító hatásukat kifejteni, azaz gyulladást okoztak a légutak és légzőszervek szöveteiben.
-
A falakon megtelepedő penészgombák spórái szintén túl kicsik. Hacsak nem vagyunk rájuk allergiásak, észre sem vesszük, hogy belélegeztük őket.
Valójában sokkal egyértelműbb azok ellen a gőzök, gázok, porok és permetek ellen védekezni, amelyek azonnali reakciót váltanak ki, mivel ilyenkor tisztában vagyunk azzal, hogy a szennyező anyag károsítja az egészséget, tehát védekezünk ellene.
Kockázatok felmérése
Ahhoz, hogy érdemben védekezni tudjunk a légzés során a szervezetünkbe kerülő káros anyagok ellen, tudnunk kell azt, hogy milyen hétköznapi tevékenységeink során kerülhetünk veszélybe, és mik azok az anyagok, amelyek belégzése egészségkárosodást okoz.
-
Hulladékkezelés:
-
por, poratka, baktériumok, penészspórák, egyéb gombák.
-
-
Háztartási munka:
-
fertőtlenítő és maró vegyületek gőze, párája, fröccsenése,
-
por, poratka, egyéb allergének,
-
főzéshez használt illanó anyagok és vegyületek, pl. ecet,
-
apró, finom por állagú anyagok, pl. szódabikarbóna, sütőpor, liszt, fűszerek.
-
-
Lakásfelújítás, ház körüli munkák:
-
por, azbeszt, cement, ólom, korom, kőzetgyapot és üveggyapot hulladék, gipsz, gyanta, penészspórák, porlasztott festék, festékhigító, fa-, fűrész-, és üvegpor, fém- és kvarcpor, rozsda.
-
-
Sportolás, kertészkedés:
-
por, repülő rovarok és bogarak, aszfaltszemcsék, a széllel sodort növényi eredetű részecskék.
-
-
Hobbi tevékenység:
-
a kedvtelésből végzett elfoglaltságaink során használt alapanyagok, nyersanyagok különböző méretű fizikai részecskéi/szemcséi és/vagy párolgása, permete (lásd: lakásfelújítás, ház körüli munkák).
-
Védekezés körültekintően
(Kép forrása: www.munkavedelemplusz.hu)
A kockázatok felmérése nem jelent egyet a kockázat eltúlzásával. Nyilván nem fogunk szájmaszkot húzni, amikor paprikáskrumplit készítünk, de igenis szükség van rá, amikor:
-
Hideg-zsíroldóval a sütőt takarítjuk,
-
Lefolyót tisztítunk,
-
Kerítést csiszolunk, festünk,
-
Festékes ecseteket hígítóval tisztogatunk,
-
Beltéri hőhidaknál megtelepedett penésztelepeket távolítunk el,
Csak néhány példát emeltünk ki a fenti listában, de ez nem azt jelenti, hogy a többi kockázati tényezőt figyelmen kívül kell hagyni. Gondoskodnunk kell egészségünk védelméről, ehhez pedig célszerű a munkavédelemben használatos légzésvédelmi eszközöket segítségül hívni.
Légzésvédelmi eszközök
(Kép forrása: www.munkavedelemplusz.hu)
A részecskék és gázok elleni, a légutakat és légzőszerveket védő eszközöket a környezeti levegőt tisztító, szűrő típusú, illetve szállított levegős rendszerű (izolációs) légzésvédő készülékek alkotják.
-
Szűrő típusú védőeszközök:
-
Részecskeszűrők, gázszűrők vagy az előbbiek kombinációi lehetnek, melyek mechanikai és elektrosztatikus vagy kémiai szűrő elven működnek.
-
Ezek oxigénhiányos, (17 tf% alatti) vagy szellőzés nélküli zárt légtérben, illetve szaglással nem érzékelhető, ismeretlen vagy a megengedettnél nagyobb koncentrációjú szennyező anyagok esetében nem használhatók.
-
-
Izolációs típusú védőeszközök:
-
Szabad mozgást engedő, időben korlátozott használatú palackos sűrített levegős készülékek,
-
Korlátozott mozgásterű, egész napos munkavégzést lehetővé tevő, kiépített hálózati csatlakozású nyomólevegős készülékek.
-
Hétköznapi tevékenységeink során a szűrő típusú védőeszközöket fogjuk alkalmazni, hacsak nem otthon, a saját vállalkozásunkban dolgozunk és tartunk a műhelyben például egy homokfúvót.
A megfelelő védelem kiválasztásához tehát feltétlenül szükséges:
-
Meghatározni a kockázat fokát,
-
Azonosítani a levegőben lévő szennyező anyagokat,
-
Megállapítani a koncentrációt,
-
Összevetni az egészségügyi határértékekkel.
Önmagunk és családunk védelmében mindig legyünk körültekintőek és hétköznapi tevékenységeink kockázatainak felmérésekor fontoljuk meg a légzésvédelmi eszközök használatát. Talán viccesen festünk egy szájmaszkkal az arcunkon, de ne feledjük, hogy egészséges életet nyerünk általa.
