Hogyan védekezzünk a munkahelyi allergének ellen?

Mik azok az allergének?

Valójában, szinte bármi kiválthatja a szervezet allergiás reakcióját. Az allergia lehet öröklött hajlam miatt veleszületett, vagy tartós expozíció, azaz kitettség során szerzett túlérzékenység. Az allergének rendszerint belégzéssel, érintéssel, lenyeléssel kerülnek a szervezetbe, vagy a szem nyálkahártyáján keresztül szívódnak fel.

A leggyakoribb allergének közé tartoznak:

• az apró rovarok - például a poratka - és azok ürüléke,

• pollenek és egyéb növényi részek,

• élelmiszerek, beleértve a laktóz, tojásfehérje, glutén, és egyéb összetevőket is,

• állati szőr és toll,

• penész,

• latex,

• különböző fémek,

• vegyi anyagok, ide sorolva a gyógyszerallergiát, a rovarcsípést és a parfümöket, tisztítószereket is.

Tanulmányok kimutatták, hogy a városi környezetben élő emberek nagy százaléka, különösen a gyerekek szervezete, antitesteket termel a csótányokra, illetve a maradványaikra egyaránt.

A munkahelyi allergia

Allergiás reakciók nemcsak a hétköznapi tevékenységeink során alakulnak ki, bár tény, hogy a munkavégzés során fokozott rizikótényezőt jelent bármilyen allergia. Ugyanakkor vannak olyan allergének, amelyekkel általában munkavégzés során találkozunk, például különböző ipari folyadékok, kenőanyagok, gőzök, ragasztók, oldószerek, építőanyagok. A munkahelyen számos anyaggal kerülünk kapcsolatba, de lényeges különbség van irritáció, allergia és álallergia között.

Irritáció, allergia, álallergia

Az allergia endogén eredetű, azaz a probléma oka a szervezett fokozott immunválasza. Az irritáció viszont egy külső ingerre adott természetes válasz, nincs antigén-antitest reakció a szervezetben. 

Hogy mérhetővé tegyük a különbséget: az összes kontakt dermatitisz reakció körülbelül 20%-a lehet valóban allergiás eredetű. Gyakran nehéz megfelelő bőrvizsgálat nélkül megkülönböztetni az irritációt és az allergiás bőrproblémát.

Az irritáció természetesen nemcsak a bőrön jelentkezhet. A legismertebb, hétköznapi irritáció a hagyma illóolaja által kiváltott könnyezés, vagy a bors hatóanyai okozta tüsszögés. Ezek csupán irritálják a nyálkahártyákat, de a jelenség maga nem allergia. 

Kivéve persze, ha allergiásak vagyunk a hagymában és borsban található hisztaminra. A hisztamin intolerancia azonban nem valódi allergia, hanem tipikus álallergia, amit például a helytelen életmód, nem megfelelő étkezési szokások, vagy krónikus betegség vált ki.

Máris látszik ugye, hogy miért fontos az irritáció, az allergia és álallergia közti különbség feltérképezése.

Az expozíció ideje

Az expozíció, azaz az allergénnek való kitettség akár évekig is tarthat, ez idő alatt a szervezetben kialakul az allergiás reakciót okozó túlérzékenység. A köznyelv ezt úgy hívja, hogy telítődik a szervezet. 

A munkáltató felelőssége az expozíció megelőzése, mégpedig a következőképpen:

• Vizsgáljuk meg azokat a munkaköröket, ahol fennáll az expozíció lehetősége,

• Küszöböljük ki, vagy helyettesítsük az ártalmas anyagokat,

• Ha nem lehet helyettesíteni, csökkentsük az expozíciót a következőkkel:

  • szellőzés biztosítása,

  • kifröcskölés megelőzése,

  • személyi védőfelszerelés biztosítása,

• Készítsünk expozíciós védelmi tervet:

  • mérjük fel az irritációt és allergiát okozó potenciális anyagok kitettségét,

  • gondoskodjunk a védelemről munkavégzés előtt, közben és után,

  • kommunikáljuk a higiéniai intézkedések, beleértve a munkavégzés utáni bőrápolás hatékonyságát, az irritáció és az allergia kivédésében.

Milyen lépéseket tehet a munkáltató az allergia megelőzésére

Nyilvánvaló, hogy a munkáltatónak munkahelyi biztonsági és egészségügyi szakembereket kell alkalmaznia, munkahelyi egészségügyi ellátást kell biztosítania az allergiában érintett munkavállalók számára, függetlenül attól, hogy mi okozza allergiás reakciót.

Ellenőrizzük a poratka expozíciót

Mivel az egyik leggyakoribb allergén az otthonokban, a poratkákat gyakran juttatjuk el a munkahelyekre. A poratkát, az ürülékét vagy petéit gyakran a ruhánkkal „szállítjuk” az irodába és így veszélyeztethetjük az allergiás kollégákat.

Az irodai szőnyegek, a kárpitozott bútorok és a párnázott falak is otthont adhatnak a poratkának. A gyakori szőnyegtisztítás a célnak megfelelő porszívóval, és a munkaterület portalanítása mikroszálas kendővel vagy nedves törlőkendővel segíthet csökkenteni a munkahelyen lévő poratkák mennyiségét. Ilyen helyeken javasolt HEPA filteres légtisztítót elhelyezni a munkaterületen.

Csökkentsük az állati eredetű allergéneket

A kutyabarát munkahely rendkívül kedves metódus a munkahelyi stressz csökkentésére, kivéve, ha valaki a kollektívában allergiás a kutyaszőrre.

Még akkor is előfordulhat allergiás reakció, ha kisállat-mentes épületben dolgozunk, hiszen a házikedvencet tartók a ruhájukon, cipőjükön viszik be az allergéneket a munkahelyre.

Ilyen esetben a munkáltató felelőssége, hogy ne egyazon légtérben adjon munkát az allergiás dolgozóknak és a boldog gazdiknak, vagy minimum tegye kötelezővé a munkavégzés előtt a szőrtelenítő kefe használatát és a váltócipőt. Erre a célra kifejezetten alkalmas egy kényelmes papucs, vagy a munkavédelmi szempontoknak is megfeleltetett szandál.

Szezonális allergének elleni védelem

A pollen leginkább szellőztetéssel kerülhet a munkahelyre. A korábban már említett HEPA filteres légtisztítók és légszűrők használata pontosan ezért javasolt, melyeket évente kétszer cseréljünk. A klímaberendezés rendszeres karbantartása is elengedhetetlen a belégzéssel terjedő allergének kiszűréséhez.

Csökkentsük a környezeti ártalmakat

A felülettisztító folyadékok, folyékony szappanok, tisztítószerek és persze a légfrissítők illékony szerves vegyületeket (VOC) bocsátanak ki, melyek irritálhatják a tüdőt, azonnali allergiás reakciót váltanak ki, vagy egy bizonyos expozíciós határérték után válik rá érzékennyé a dolgozó. A megoldás, hogy illatanyag-mentes tisztítítószereket és higiénés készítményeket használunk, valamint nem aeroszolos légfrissítőket.

Ösztönözzük az alkalmazottakat, hogy végezzenek allergia tesztet

Az allergiák kezelése megköveteli, hogy tudjuk, mi a kiváltó ok. Előfordulhat, hogy a munkáltatót keveri gyanúba az allergiás dolgozó, például azzal, hogy rossz a levegőminőség, nagyon poros az iroda, azonban kiderül, hogy az allergiát valójában a kolléga ruhájára került macskaszőr okozta. Ha allergiás tüneteket észlelünk magunkon – könnyezés, szemviszketés, tüsszögés, kiütés, szénanátha-, a vádaskodás helyett célszerűbb, elvégezni egy allergiatesztet és az eredmények tudatában gondoskodni az allergének kivédéséről.

Biztosítsunk személyi védőfelszerelést a dolgozók számára

Azokban a munkakörökben – például élelmiszeripar, építőipar, bútoripar, autóipar, gépipar, mezőgazdasági munka és termék előállítás -, ahol az allergének kitettsége és az expozíció mértéke magas, személyi védőfelszerelés alkalmazása szükséges.

A munkaterület profiljának megfelelően biztosítani kell a dolgozók számára a következő PPE-ket:

• munkavédelmi kesztyű,

• védőszemüveg,

• maszk,

• szűrőbetét,

• félálarc vagy teljes álarc,

• overál,

• cipővédő.

A személyi védőfelszerelés biztosításakor vegyük figyelembe az allergia mibenlétét és ennek megfelelő összetételű PPE-t biztosítsunk. A latexallergiás alkalmazottnak például latexmentes kesztyűt, védőszemüveget, pormaszkot kell biztosítani, nehogy pont a PPE váltsa ki az allergiás reakciót.

Speciális allergének

Sok allergiás rendellenességgel járó anyagot ismerünk. Az allergiás dermatitis kialakulásához több mint 3 000 vegyi anyagot társítottak; azonban több mint 65 000 vegyi anyag okozhat bőrirritációt.

Ehhez képest szinte elenyésző az allergiás rhinitist kiváltó, ipari eredetű allergén. Ezek közé tartoznak például az enzimtartalmú detergensek és a trimellit-anhidrid.

A biológiai ágensek már jóval gyakoribbak, de a mondhatni hétköznapi allergéneken túl, mint például a liszt, tojás, tej, néhány specifikus allergén expozíciójára komoly figyelmet kell fordítani.

Ilyen lehet az építőiparban, bútoriparban, fakitermelésben dolgozók számára a nyugati vörös cédrus, vagy a laboratóriumi munkát végzők számára a különböző biológiai ágensek, gombák, vagy a baktériumok tenyésztésére szolgáló táptalaj összetevőiként a moszatok, élelmiszeripari adalékok.

Az E407 számmal jelölt élelmiszeripari adalékanyag az úgynevezett karragén, melyet a vörös-algából nyernek ki. A karragén azonban az előállítása során okozhat olyan mértékű expozíciót, ami allergiás reakciót vált ki. Ugyanez érvényes az elfogyasztására is, bár az is tény, hogy a karragén képtelen felszívódni a szervezetben, azaz változatlan formában, teljesen kiürül.

A karragén felhasználása például a következő termékekben engedélyezett mennyiségi korlátozás nélkül:

• Szárított és sűrített tejkészítmények

• Hőkezelt tejszín

• Puding- és desszertpor

• Jégkrém

• Ketchup és szószok

• Sonkák

Egyéb speciális, jellemzően munkahelyi allergének:

• TDI és más izocianátok,

• platina-sók,

• anhidridek,

• faporok,

• gumi latexek,

• akrilátok, metakrilátok,

• detergens enzimek,

• epoxigyanták,

• izothialinok, 

• parabének,

• fémek: 

  • nikkel, 

  • króm,

  • kobalt.

• textilszínezékek,

• fertőtlenítőszerek,

• oldószerek,

• formaldehid.

A munkavállaló felelőssége

Végül, de nem utolsósorban a munkavállaló felelősségét sem felejthetjük el hangsúlyozni. Nyilván vannak olyan munkaterületek, ahova nem megyünk dolgozni, ha ismerjük az egyéni érzékenységünket. Más kérdés, ha a munkavégzés során, a tartós expozíció miatt válik valaki allergiássá, vagy, ha általánosan előforduló allergénekre - pollen, penész, por, szőr, illat, fém, étel - reagál a szervezetünk.

Bárhogy is legyen, az antiallergén gyógyszerek enyhítik a tüneteket, ugyanakkor figyelembe kell vennünk a gyógyszerek összetevőit. Például az antihisztamin tartalmú gyógyszerek enyhíthetik az allergiás tüneteket, azonban fáradtak, dekoncentráltak, aluszékonyak leszünk tőlük. Egyes gyógyszerek tájékoztatójában ezért fel is hívják a figyelmet arra, hogy a gyógyszer szedése közben tilos a gépkezelés, vagy a magasban végzett munka. 

Éppen ezért, ha veszélyes munkakörben dolgozunk, sose szedjünk be recept nélkül kapható, antihisztamin tartalmú készítményt. Magyarországon a szisztémás antihisztaminok, tehát a tabletták, szirupok és injekciók vénykötelesek, ugyanakkor nem biztos, hogy más országokban is azok. Sokszor okoz problémát a külföldön élő rokontól kapott, odaát vény nélkül kapható antihisztamin. Nálunk a vény nélkül kapható antihisztaminok közül az orrspray okozhat gondot, hiszen a nyálkahártyán át felszívódva pillanatok alatt a vérkeringésbe jut.

Beszéljük meg inkább a háziorvosunkkal, hogy ő milyen antiallergén gyógyszert javasol számunkra, és hívjuk fel a figyelmét arra, hogy mi a munkakörünk, és hogy abban mekkora és milyen jellegű allergén expozíciónak vagyunk kitéve. Mindezek mellett az is elengedhetetlen, hogy az allergiánkról, illetve a kezelésére használt szerekről tájékoztassuk a munkahelyi vezetőnket.