A munkaruházatok vonatkozó szabványai

A munkaruházatok szabványai

  • EN 342 - hideg elleni védelem,

  • EN 343 - eső elleni védelem,

  • EN 1149 - statikus elektromosság elleni védelem,

  • EN 381 - láncfűrésszel okozott sebek elleni védelem,

  • EN 469 - Védőruházat tűzoltók részére, tűzoltó ruházat teljesítménykövetelményei,

  • EN 13998 - vágott és szúrt sérülések elleni védelem,

  • EN 1073-2 - szemcsés radioaktív szennyeződés,

  • EN 14126 - veszélyes mikroorganizmusok elleni védelem,

  • EN 943-1 - gázzáró ruházat, 1. típus,

  • EN 943-1 - nem gázzáró ruházat, 2. típus,

  • EN 14605 - permetezett folyékony vegyszerek elleni védelem, 3. típus,

  • EN 14605 - folyékony aeroszolok elleni védelem, 4. típus,

  • EN ISO 13982-1 - szilárd részecskék behatolása elleni védelem, 5. típus,

  • EN ISO 13034 - permetezett folyékony vegyszerek elleni korlátozott védelem, 6. típus,

  • EN 14058 - hideg környezet ellen védő ruházat,

  • EN 531, EN ISO 11612 - hő és láng elleni védelem,

  • EN 533, EN ISO 14116 - védőruhák – védelem hő és láng ellen – korlátozott lángterjedésű anyagok, anyag kombinációk és ruházat,

  • EN ISO 11611 - hegesztésnél és hasonló munkafolyamatoknál használható védőruha,

  • EN 61482 - villamos ív veszélyének kitett személyek által használt ruházat,

  • EN 61340 - ESD – elektronikus eszközök elektrosztatikus jelenségek elleni védelme,

  • EN ISO 20471 - jólláthatósági biztonsági ruházat szakmai használatra.

Az ESD védett munkaterületen a munkaruházatok vonatkozó szabványai szerint kizárólag speciális, antisztatikus és elektromos kisülést elvezető öltözéket kell viselni.

A jólláthatósági munkaruházatok követelményei

Magyarországon a munkavédelmi törvény értelmében a munkáltató köteles egyéni védőeszközökkel ellátni az alkalmazottakat. 

A jólláthatósági öltözet biztosítása abban az esetben szükséges, ha:

  • az adott munkaterületen rosszak a látási viszonyok, például sötétedik, vagy az időjárás miatt a ködös, párás levegő csökkenti a látótávolságot, valamint

  • az adott munkaterület alapértelmezetten sötét, például pince, csatorna, alagút.

A hő- és lángvédő öltözetek különleges munkaruházatok, melyek speciális összetételű anyagokból készülnek. Kontakt hő, sugárzó hő, kicsapó láng és fröccsenő forró részecskék ellen egyaránt oltalmat nyújtanak.

A jólláthatósági munkavédelmi öltözetekkel szemben támasztott követelményeket az MSZ EN ISO 20471:2013  szabvány írja le.

A szabvány három osztályba sorolja a védőruhákat:

  • 1. osztály

    • Figyelemfelkeltő szín (fluoreszcens): 0,14 m2

    • Fényvisszaverő anyag: 0,10 m2

    • Kombinált anyagok: 0,20 m2

  • 2. osztály

    • Figyelemfelkeltő szín (fluoreszcens): 0,50 m2

    • Fényvisszaverő anyag: 0,13 m2

    • Kombinált anyagok: -

  • 3. osztály

    • Figyelemfelkeltő szín (fluoreszcens): 0,80 m2

    • Fényvisszaverő anyag: 0,20 m2

    • Kombinált anyagok: -

A fényvisszaverő reflexszalag elhelyezése

A jólláthatósági ruházat nemcsak anyagában rendelkezik fényvisszaverő tulajdonságokkal, úgynevezett fényvisszaverő reflexszalaggal/csíkkal is el kell látni a biztonság érdekében. Ezeknek a szalagoknak mozgás, testhelyzetváltoztatás közben is biztosítaniuk kell a jólláthatóságot, ezért nemcsak vízszintesen, de függőleges irányban is el kell helyezni a jólláthatósági öltözeten a fényvisszaverő csíkokat. (Erről a vonatkozó szabvány is rendelkezik.)

A MSZ EN ISO 20471:2013 szabvány alapján a jólláthatósági védőruházat minimálisan a következő ruhadarabokból áll:

A 2. osztályú jólláthatósági ruházat olyan munkaterületen kötelező, ahol nincs forgalom. Ahol a forgalom nem zárható ki teljesen, kötelező a 3. osztályú jólláthatósági ruházat biztosítása.

A hideg ellen védő munkaruházatok követelményei

A hőszigetelőképesség mértéke természetesen az aláöltözetekre is vonatkozik, valamint itt a kihordási időt nagyban befolyásolja, hogy nemcsak a viselés, de a mosás következtében is fokozatosan amortizálódik az alapanyag.

Abban az esetben minősül hideg klímájúnak a munkaterület, ha a munkaidő 50%-t meghaladó időtartamban a várható napi középhőmérséklet nem éri el:

  • kültéren: +4°C fokot,

  • beltéren: +10°C fokot.

A vonatkozó szabványok a test egy részét, valamint a test egészét védő szettekről nyilatkozik, melyeknek az adott körülményektől függően rendelkezniük kell a szél és nedvesség ellen is védő tulajdonságokkal. Ennek határértéke: -5°C fok.

A hűvös, valamint hideg klímájú munkakörnyezet esetében a következő tényezőket veszik figyelembe a munkaruházat tervezésekor:

  • hővezetési ellenállás,

  • légáteresztő képesség,

  • vízbehatolással szembeni ellenállás,

  • vízgőz áteresztési ellenállás

  • hőszigetelés.

A munkaruházatok hőszigetelő képességének megállapításánál figyelembe kell venni annak a munkaterületnek, valamint munkavégzésnek az egyéb tulajdonságait is, ahova az adott munkaruhatípust tervezik.

Az aláöltözetekre is vonatkoznak a munkaruházatok légáteresztőképességét és hőszigetelését érintő szabványok.

Ilyen jellemzők például:

  • a munkaterületen a levegő relatív nedvességtartalma,

  • a légmozgás sebessége,

  • a munkavégzés intenzitása,

  • a munkavégzés közben keletkező izzadtság/kipárolgás mértéke.

A hőszigetelőképesség mértéke természetesen az aláöltözetekre is vonatkozik, valamint itt a kihordási időt nagyban befolyásolja, hogy nemcsak a viselés, de a mosás következtében is fokozatosan amortizálódik az alapanyag.

A vízálló munkaruházatok és a légáteresztőképesség relációja

A vízálló munkaruházatok esetében évtizedeken keresztül okozott problémát, hogy ezek a munkaruhák nem vezették el a munka közben keletkező testhőből, izzadtságból származó párát. Szerencsére a modern anyag- és gyártástechnológiának köszönhetően sokkal komfortosabb ruhadarabokban dolgozhatunk, mint korábban bármikor.

A munkaruházatok hőszigetelőképessége lehetségessé teszi a kültéri s/vagy kifejezetten hideg klímájú munkakörnyezetben történő munkavégzést.

A szövet lélegző képességének teljesítményszintje a hatékony hőmérséklet szabályozás része. Ennek értékét MVP (Moisture Vapour Permeability ) jelöléssel találhatjuk a munkaruházatokon. Minél magasabb ez a jelölőszám, annál jobb a szövet légáteresztőképessége.