A munkaruhák hősei

Az ésszerű kockázatvállalás

Az átlagember számára gyakran még a saját életének vezetése is kihívást jelent, hiszen mind egyedi tűréshatárral rendelkezünk. Azok az emberek viszont, akik a közösség szolgálatában az emberek biztonságáért felelnek, egy különleges tulajdonság birtokában vannak. Képesek arra, hogy nyomás alatt is világosan, logikusan és objektíven gondolkodjanak, a kiképzésük pedig professzionális szintre emeli e tulajdonságukat. Számukra a kockázatok felmérése és elemzése csupán pillanatok kérdése, hiszen olyan körülmények között dolgoznak, ahol emberéletek múlhatnak azon, milyen gyorsan hozzák meg a szükséges döntéseket.

Az időtényezők figyelembe vétele, a kockázatelemzés és a döntéshozatal után pedig megteszik azokat a lépéseket, amik hihetetlen bátorságról, lélekjelenlétről tesznek tanúbizonyságot, esetenként szó szerint tűzbe mennek értünk.

Az ésszerű kockázatvállalás egyrészt a szakmai kompetenciáról szól, de még a legfelkészültebb tűzoltó, vagy életmentő számára is nélkülözhetetlen a megfelelő és kifogástalan védőöltözet, valamint a műszaki/technológiai feltételek megléte.

Mielőtt kockázatot vállalnak, meg kell győződniük a munkavédelmi ruházat és felszerelés, illetve a szakmaspecifikus kiegészítők meglétéről, és arról, hogy mindezek minősége megfelel-e az elvégzendő munka kihívásainak. Mindez azért fontos, hogy a feladatuk ellátása közben vállalt kockázat ne végződjön tragédiával.

Hogyan védelmezi a munkavédelmi öltözet a viselőjét?

A speciális munkaruhák alapvetően az egyes szakmáknak megfeleltetett összetevőkből állnak, például a tűzoltók esetében nemcsak a munkavédelmi ruha alapanyaga, de még a cérna, a bélés, a kapcsok, szíjak és gombok, csatok, cippzárak, tépőzárak is olyan anyagból készülnek, ami ellenáll a magas hőnek, nem hevül fel, vagy deformálódik el.

Általánosságban elmondható, hogy az egyéni és közösségi védőfelszerelések, öltözetek, kiegészítők előállításában használt természetes és mesterségesen előállított alapanyagok kiválasztása, valamint fejlesztése során kiemelkedő figyelmet fordítanak arra, hogy milyen fizikai, kémiai, biológiai hatásoknak kell ellenállnia a készterméknek.

• Hőhatások: – lángálló, hőszabályozó vagy beépített fűtőszállal ellátott, valamint nagy hőszigetelő képességű anyagok, szövött és nemszőtt kelmék,

• Különböző halmazállapotú vegyszerek: – olajoknak és maróanyagoknak ellenálló ún. szálasanyagból készült és mártott textíliák,

• Mikroroganizmusok: – különlegesen nagy igénybevételt és a magas, 90°C fokon végzett mosást, valamint vegyszeres fertőtlenítést, sterilizálást elviselő textíliák, jellemzően 100% pamut alapanyagból készült ruhák, nadrágok és köpenyek,

• Elektromosság: – fém, vagy szénszállal kevert textíliák, valamint mesterséges anyagok – pl. polietilén- a sztatikus elektromosság elleni védelemre, elektromágneses sugárzás árnyékolására,

• Mechanikai sérülések: – kopásnak, vágásnak, szúrásnak, szakításnak, átfúródásnak ellenálló természetes úton és mesterségesen előállított anyagok.

Szinte minden munkavédelmi ruhával szemben támasztott követelmény az, hogy a munkavégzés közben az izzadtságból származó párát átengedjék, de a külső környezetből eredő vizet, egyéb permetet nem. Ez speciális, lélegzőképes membránnal kombinált textilek, vagy eleve ilyen tulajdonságú anyaggal bevont kelmék felhasználásával érhető el.

Milyen kiegészítők támogatják a mentési munkálatokat?

Természetesen a munkaruhán túl más eszközökre is szükségük van hétköznapi hőseinknek, melyeket a következőképpen csoportosíthatunk, a teljesség igénye nélkül:

• A mentőszemélyzet saját védelmét szolgáló eszközök:

  • Védőszemüvegek,

  • Mellények,

  • Sisakok,

  • Kesztyűk,

  • Bakancsok és cipők,

  • Maszkok, álarcok,  és szűrőbetétek.

• A megmentendő életek védelmét szolgáló eszközök:

  • Tűzelfojtó takarók,

  • Biztonsági mellények,

  • Mentőmellények, és élesítő rendszerek,

  • Túlélőruhák,

• A mentési folyamat során használt eszközök, azaz a mentőfelszerelés:

  • Csörlők,

  • Mentőhevederek,

  • Zuhanásgátló szettek,

  • Ülőpadok.

Akik közénk és a járványok közé állnak

Amikor életmentésre gondolunk, elsősorban a bevezetőben is felsorolt szakmák képviselőit értjük alatta, ám van egy másik vetülete is az életmentésnek. Az egészen apró, ám világméretű járványokat okozó mikroroganizmusok kiiktatásáért felelős járványügyi szakemberek munkája kevésbé látványos, ám annál drámaibb következményeket von magával. Nekik és az ő kutatómunkájuknak, valamint vészhelyzet esetén a gyors közbelépésüknek köszönhetjük a járványok kontrollálását.